A kialakult helyzetben a munkavállalókat talán leginkább érdeklő kérdés az, hogy karantén, a munkahely bezárása, keresőképtelenség esetén kapnak-e munkabért?

Az áttekintést azzal az esettel kezdem, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a kieső időtartamra (pl a lappangási idő kivárása miatti távollétre) megoldás lehet, hogy a munkáltató a munkavállaló éves rendes szabadságát adja ki. Ez azonban csak akkor működik, ha a felek között megegyezés van, ugyanis főszabály szerint az éves szabadság tekintetében a munkavállaló mindösszesen 7 nappal rendelkezhet – melynek igénybevételét 15 nappal korábban jelezni kell a munkáltató felé-, a többi szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége. Ha a munkáltató kiadja a munkavállaló részére a szabadságot, akkor erre az időre a munkavállalót megilleti a munkabére.

Vannak olyan munkahelyek és munkakörök, ahol megoldható, hogy a munkavállaló otthon végezze a munkáját (home office). Ez esetben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók, tehát a munkavállaló köteles a munkáját munkaidőben végezni, a munkáltató pedig munkabér fizetésére köteles. Gyakorlatilag távmunka végzés történik.

Előállhat az a helyzet is, hogy a munkáltató saját döntése alapján bezárja a munkavégzés helyét. Ilyenkor állásidőről beszélünk, melyre a hatályos szabályozás szerint a munkavállalókat alapbérük illeti meg. Ez esetben a munkáltató az, aki nem tudja foglalkoztatni a dolgozóit.

Az előzőtől eltérő az eset, amikor a munkavállaló karanténba kerül a járványveszély miatt: az Mt. 146. §. (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak nem jár munkabér. Ez a rendelkezés ugyanis kimondja, hogy „a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget -elháríthatatlan külső okot kivéve -alapbér illeti meg”. Jelen helyzetben pedig elháríthatatlan külső ok áll fenn, tehát alapbér nem jár, a munkáltató nem köteles fizetni. Azonban erre a helyzetre a társadalombiztosítási szabályok értelmében a táppénz szabályokat kell alkalmazni. A munkavállaló karantén miatt keresőképtelennek minősül, erre az időszakra pedig táppénz jár.

A fentiekből jól látható, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen okból, kinek az érdekkörében felmerülő probléma miatt nem történik munkavégzés. Sajnos előfordulhat olyan szélsőséges eset is, amikor a munkavállaló akár hosszabb időre is fizetés nélkül maradhat, kivéve, ha a munkáltató és a munkavállaló másként állapodnak meg. Megállapodás esetén a munkavállaló az alapbérénél alacsonyabb összegű juttatást is kaphat, ezt a törvény lehetővé teszi.

Sokan félnek attól, hogy huzamosabb időre munkabér nélkül maradnak, mert esetleg a munkáltató azt a megoldást javasolja, hogy a munkavállaló vegyen ki fizetés nélküli szabadságot. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe.